SEGÍTŐI SZEMLÉLETEM
Itt arról írok részletesebben, hogy egy-egy általam tanult vagy megtapasztalt módszerből mi az a néhány dolog, ami végülis meghatározza azt, ahogyan dolgozom.
PSZICHOANALITIKUS IRÁNYZAT
Lényeges (és talán közismert) gondolata ennek az irányzatnak, hogy a múlt élményei, sérülései kihatnak ránk a későbbiekben (így hát ezt figyelembe kell vennünk), ám számomra legalább ilyen fontos egyféle attitűd, amit a figyelem szóval tudnék leginkább leírni. Figyelni a másikra, az állapotára, a történetére, figyelni arra, hogy mi is az a lényeg, ami olykor az elhangzottak között megbújik (mikor rábukkanunk így valamire, az igazán meghatározó beszélgetéseket szokott magával hozni aztán). Figyelni arra, hogy milyen a hangulat a közös terünkben, és vigyázni rá, hogy olyan légkörben legyünk együtt, melyben lehet fejlődni, és ahol a sérülések begyógyulhatnak.
SZEMÉLYKÖZPONTÚ IRÁNYZAT
Kulcsfogalma az empátia és az elfogadás, melyek nélkül elképzelhetetlen bármilyen segítői helyzet. Sőt, ha belegondolunk, az a hétköznapi tapasztalatunk is, hogy rengeteget számít egy beszélgetésben, hogy valódi elfogadás és megértési szándék mutatkozik-e benne vagy sem.
ÉRZELEM FÓKUSZÚ TERÁPIA
Főként a kötődési sérülésekkel foglalkozik, ami számos folyamat esszenciális része, és amiről azt gondolhatnánk, hogy kizárólag a kapcsolatainkra hat ki, azonban az a tapasztalat, hogy gyakorlatilag az egész életünket átszövi. Emiatt gondolom, hogy (gyakran) megkerülhetetlen a kötődési élményekről is gondolkodni a közös munka során.
SÉMATERÁPIA
Új és közkedvelt irányzat, ami velem maradt belőle az az a gondolat, hogy gyakran az a működésünk, amivel a leginkább küzdünk, ami a jelenben megnehezíti az életünket, az egykoron képes volt megvédeni minket a környezetünk bántalmaitól, így hát nem puszta borzalomként lehet rá tekinteni, hanem akár némi empátiával is.
RENDSZERSZEMLÉLET
A családterápia alapja, ami túlmutatván azon ráirányítja a figyelmünket arra, hogy nem csupán azt érdemes megvizsgálni, ami bennünk történik, hanem azt is, ami körbevesz minket. És ezt továbbgondolva, mikor aztán képesek vagyunk formálni a környezetünket, az gyakran visszahathat a belső világunkra is.
EGZISZTENCIÁLIS PSZICHOLÓGIA
Ez kevéssé egy módszer, inkább egy szemléletmód, mely számomra az önmegvalósítás (értsd: azzá válni, akik a vágyaink, belső hajtóerőink szerint lenni tudunk akár egy adott helyzetet, akár egy életszakaszt tekintve) gondolatát domborítja ki.